The Long Walk – Életút (Kritika)

  

Battle Royale

 

A Battle Royale műfaj az elmúlt 25 évben igencsak népszerű lett, kezdve az 1999-ben kiadót Takami Kōshun Battle Royale című könyvétől és 2000-ben Fukasaku Kinji rendezésével azon című adaptációjától és egészen a Fortnite-ig. A kettő között érdemes szót ejteni a Battle Royle nyugati megfelelőjéről a The Hunger Games (2008-napjainking) szériáról Suzanne Collins tollából és természetesen a Jennifer Lawrence főszerepében létre jött azonos című filmekről (2012-napjainking). Ez utóbbi széria a mai napig nagyon népszerű olyannyira, hogy idén (2025) is megjelent egy újabb könyv és jövőre várható a következő film. Érdekes belegondolni, hogy ezek a történetek a korai 2000 években indult el, de annyira se csökkent az érdeklődés, hogy azóta megjelent a Squid Games (2021-2025), ami talán az egyik legnépszerűbb sorozat lett az elmúlt évekből, fügétlenül a kategóriáját. Így már is látható miért sem lep senkit, hogy egy ilyen típusú film került be idén a mozikba, hisz láthatóan kedvelik az emberek. Az érdekeség igazából abban rejlik, hogy Stephen King ezt a novellát (The Long Walk) 1979-ben írta. Viszont jöhet a kérdés: Miért ilyen népszerűek a Battle Royale műfajú filmek, sorozatok akár videójátékok? Ezt mostani filmünkön keresztül fogjuk megérteni az okait.

 

Csak egy maradhat

 

            Alapvetően az ilyen típusú filmek arra futnak ki, hogy csak egy ember marad a végén, aki nyer. Ez alól a film se kivétel, ugyanis a Long Walk az egy olyan esemény, ahol 50 tizenéves (államonként 1 fő) vesz részt és amit évente megrendeznek. A célja az, hogy a végén egy ember maradjon, ugyanis aki nem tudja tartani a megadott tempót (3mph / 4,8km/h) az a személy figyelmezgetést kap, a harmadik után meg lelövik. Ennek tudatában jelentkezik Raymond "Ray" Garratyt (Cooper Hoffman), ugyan is a nyertes hatalmas pénzjutalmat kap és kívánhat egyet, amit az állam teljesít neki. Mivel az a fiatalok a nyomorszegénységéből jönnek, így elmondható, hogy ez az egyetlen esélyük arra, hogy kitörjenek belőle. Ray mikor megérkezik a rajtvonalhoz itt ismeri meg a többi bajtársát, akivel majd menetelni fog: Peter "Pete" McVries-szel (David Jonsson), akivel szoros kapcsolatot hozz létre az út során, a nagyszájú fenegyerek Hank Olsonnal (Ben Wang) és hithű ártatlan Arthur "Art" Bakerrel (Tut Nyuot), ők négyen lesznek majd a Testőrök (Alexandre Dumas 3 testőr regénye után); Billy Stebbins-szel (Garrett Wareing) akit csak a cél érdekkel és semmi más; Collie Parkerrel (Joshua Odjick) akit pedig csak düh hajt; Gary Barkovitch-csal (Charlie Plummer) aki a filmben az idegesítő-negatív karaktert testesíti meg (mint a nézőben, mint a fiatalok között); Richard Harkness-szel (Jordan Gonzalez) aki igazából, amiatt érdekes mert van egy sejtésem, hogy King magáról mintázta a karaktert (de erről majd kicsit később) és még sok más fiatallal. Ezen felül még egy karakterrel megismerkedünk, aki vezeti az egész menetelést és lefekteti a résztvevők számára a szabályokat, kiosztja a dögcédulákat és evvel elindítja a Long Walk-ot (Hosszú Mentetelést). Aki nemmás mint az Őrnagy (Mark Hamill).

Kenyeret és Cirkuszt

 

Panem et Circenses egy híres latin mondat az ókori Rómából, ami annyit tesz, hogy Kenyeret és Cirkuszt, miért fontos ez. Azért, mert a diktatórikus rendszerek nagya erre épül azonnali elsőre stabil, de valójában instabil megélhetést ad a népnek (kenyér) és valamit, ami látványos és eltereli a valódi problémákról a figyelmet (cirkusz). A film világában ez maga a menetelés. Amikor filmet néztem simán azgondoltam, hogy ez egy alternatív jelen, hisz nagyon aktuális mondatok hangzottak el az Őrnagy szájából csak, hogy egyet írjak: „Újra nagy lesz Amerika” és külön utalásokat tett a gazdasági krízisre és arra, hogy az emberek nézik a TV-ben a mentetelést megnöveli a munkamorált, ami meg természetesen gazdaságifellendülést hozz magával. Rákellett jönnöm, hogy félig volt igazam, mert egyalternatív Egyesült Államokban vagyunk, viszont a késői 1970s években (amikor is az eredeti novella íródott). A világban nem tudjuk milyen a politikairendszer csak sejteni lehet, hogy valamiféle diktatórikus irányítás lehet, mivel Ray visszaemlékezéséből megtudjuk megvannak szabva, hogy az emberek miket olvashatnak vagy milyen zenéket hallgathatnak. Ezen felül a katonai fegyelem és szigor végig jelen van a meneteles közben. Az első áldozattól az utolsóig, a katonáknak nem számít, hogy tizenéves srácokat kell lelőni, akár amiatt mert egy cipőt bekötés miatt áll meg valaki, akár mert nem bírja vagy esetleg orvosra van szüksége. A világban ezentúl az is látszik, hogy nyomor van, teljes szegénység övezi az Államokat, kivéve azon keveseket, akik megnyerik a menetelést vagy spekulációs alapon a katonai szervezet. Ez a felállás nem új keletű a Battle Royale műveknél elég csak a Hunger Games-re gondolni, ahol a gazdagok szórakoznak a fiatalok szenvedésein a viadalokon vagy Squid Games-re, ahol színtén az Elit követi figyelemmel a versenyt. Az érdekeség ebben a filmen, hogy míg a Hunger Games-el szembe, nem az adott körzetnek segítenek evvel (ebben az estben lehetne az adott állam), hanem saját maguknak és filmben nem utalnak arra, hogy ez különösen az elit szórakozása lenne, hisz mindenki nézi és ami lényeges, motivációt és előbb említett munkamorált ad a népnek. A plusz csavar ebben az egészben, azaz, hogy alapvetően úgy van meghirdetve a Long Walk, hogy önként jelentkezhetsz, de Ray kijelenti, hogy nincs így. Hisz, ha egyetlen út van, hogy te jobb életkörülménybe kerülj, akkor igazából nincs választásod, a menetelés nem döntés, hanem kényszer a fiataloknak, hogy jobb jövőjük legyen, egy sikeresebb, boldogabb, könnyebb jövőjük. Rayt így teszi próbára a rendszer, aki megpróbál legyőzni, úgy, hogy maga a rendszer kényszerítette bele ebbe a haláltáncba.

 

Haláltánc

 

Oké, innentől kezdve masszív SPOILERES tartalom következik, így, ha még nem láttad a filmet és nem szeretnéd magadnak elrontani a film élményét, akkor menj tovább az Összefoglalóra.

            Haláltánc vagy franciául: danse macabre, jelentése annyit takar, hogy a halál csontvázformájába táncra hívja az élőket és onnan a sírba helyezi őket, legyen az akárki rangtól, címtől, számozástól, vallástól és kortól függetlenül. Ez az egyfajta halál előtti egyenlőség a 14-17 századi középkorból ered, ahol járványok sújtották az emberiséget (pl. pestisjárvány). És hogy ez a motívum, hogyan csatlakozik a filmünkhöz? Hát úgy, hogy ez a motívum a mainapig igaz ránk és innentől a kérdés nem, az, hogy egyenlőek vagyunk-e a halál előtt, hanem hogy amíg élünk mit szeretnék elérni. Mert ezek a srácoknak céljaik vannak és mellette az „élet” rögösúton lévő teher is nyomja őket. Kezdve akár az első áldozattal, Curly-vel (Roman Griffin Davis), akinek görcsöt kap a lába, így megkell állnia a menetelés legelején és csak annyit tud mondani, hogy ez nem igazság. Ezek után ott van Rank (Daymon Wrightly) akit Barkovitch provokál a neve miatt és Rank veszte pontosan ez lesz, mivel a földre esik és mivel nem tud időben felállni. Ennek következménye Barkovitch-ot kitagadják a társai. A fiatalok az útközben kívánságukról (úgy mond az álmaikról beszélnek) kezdenek beszélni: Harkness kiakarja adni a könyvét, amit a menetelesről ír (most már értitek a King párhuzamot); Hank aki 10 pucér csajt kérne; Art, aki egy űrrakétát kér, mivel egyrészt elakar jutni a holdra, másrészt az űrt jobbnak tartja, mint a földet; McVries azt szeretné, hogy a menetelésnek kettő győztesse legyen, de valójában a pénzzel segíteni akar azon fiataloknak, aki olyan rosszsorsa sorsra jutottak, mint ő. Az út alatt a fiúk nem csak arról beszélnek, hogy mik az álmaik, hanem hogy mi nyomja lelküket, pl. Parker, akinek nincs senkije, aki várná haza a győzelem után, emiatt hajtja csak a harag. Barkovitch-ot végig nyomasztja Rank halála, hogy ő miatta halt meg. McVries a nyomor helyzete miatt, belekeveredett egy rosszarcba, aki megszabdalta, viszont a több sráccal ellentétben neki ez nem csak nyomás, hanem erő, mivel neki ez lett a második esélye az életben, így jól akar cselekedni. A végére hagytam kettő karaktert, Ray és Stebbins. Ray-nek az apját megölték, mivel illegális zenéket és könyveket mutatott a fiának, így Ray valódi kívánsága egy fegyver, hogy megölje az Őrnagyot és ezzel véget vessen a menetelésnek. Stebbeinsről kiderül, hogy ő egyike az Őrnagy törvénytelen gyerekének és emiatt azt szeretné kérni, hogy fogadja be az apja őt, mint teljesértékű fiát.

            Miért fontosak ezek a terhek és álmok, mert minden elbuknak. Harknessnek kimegy a bókája és emiatt nem bír lépni se; Hank teljesen kimerül, de utolsó erejével megpróbál harcolni a katonák ellen, aminek a vége az lesz, hogy hagyják elvérezni; Barkovitch-ot felemészti a bűntudata és végez saját magával; Parker nem bírta tovább a nyomást és inkább neki rontott egy katonának akitől fegyverét kirántva megöli és vele is azt akarták csinálni mint Hankkel, de ő inkább az öngyilkosságot választotta; Art-nak orrvérzése lesz, amit nem tudnak elállítani, így elfárad a vérhiány miatt; Stebbins beteg lett a menetelés közben és tudta, hogy itt az út vége. Ketten maradtak Ray és McVries, beérnek egy városban, ahol a tömeg várja őket, hogy vajon ki lesz a nyertes. Ray belátva hibáját és barátja iránti szerette miatt megált és meghalt. Viszont itt történik egy csavar, McVries Ray kívánságát választja és meg öli az Őrnagyot. Azt nem lehet tudni, hogy McVries ezek után meghal-e vagy sem (szerintem igen), mert itt a film szimbolikussá válik.

            Viszont miért fontosak ezek az álmok, ezek a terhek amiket felsoroltam? Mivel ezek a srácok és még az Őrnagy is mi vagyunk, mi emberek. Mert lehetsz te egy fiatal, aki az élet előtt áll és nagyhatalmas, aki városokat épít vagy romból a halál egyszer táncra fog hívni és ott már csak annyi a kérdés: Az, amit elszerettél érni eltudtad? Vagy csak elfogadtad a sorsodat és elnyomtak a terheid? Akármelyik legyen, akárki is legyél rangtól, nemtől, származástól, vallástól függően a haláltánc téged is elér és ha úgy veszük már azzal, hogy élünk járjuk a keringőt vele.

 

Összefoglaló

 

Összességében a Long Walk egy alkotás, ami, elgondolgató életutakat, kisember harca a rendszerrel elleni klisé újabb árnyalatával fűszerezve, gyönyörű helyszínekkel átitatva és a mozit elhagyása utáni lépéseink súlyával tarkított nagyszerű élményt hordoz magában. Mindenkinek ajánlom, aki bírja a lassú, emellett nyersen ábrázolt, de annál mélyebb alkotásokat. Mert az egész film alatt csak az elhullott emberek, az út és ti nézők lesztek végig senki más.

És végére egy kérdés: Te eltudnád hagyni a saját útadat?

 

Értékelés: 8/10

 

Írta: Split