December 19-én dől el Hollywood sorsa: Kié lesz végül a Harry Potter és a BATMAN öröksége?
Ahogy közeleg a december 19-e, a Warner Bros. Discovery igazgatótanácsának határideje, egyre inkább úgy érzem magam, mint aki egy bírósági ítéletre vár, ahol a vádlottak padján a saját emlékeink ülnek. Ez a dátum jóval több egy vállalati naptárbejegyzésnél; ez a nap határozza meg, mi lesz a sorsa azoknak a történeteknek, amelyek felneveltek minket. Amikor a Batman sötét köpenyéről vagy a Harry Potter varázsvilágáról beszélünk, lehetetlen tisztán üzleti szemmel nézni a dolgokat. Két kérő áll az ajtóban, és mindkettő ígér valamit, de egyik sem tökéletes. Ott van a Netflix, a modern kor rideg, de hatékony hódítója, és a Paramount, a régi vágású, kicsit kopottas, de szívhez szóló társ, aki ugyanazt a nyelvet beszéli, mint mi. A döntés súlya alatt nemcsak az öltönyös igazgatók görnyednek, hanem mi is, a rajongók, akik félünk attól, hogy kedvenceink egy lelketlen gépezet fogaskerekeivé válnak.
A Netflix ajánlata a biztonságot, a jövőt jelenti, de van benne valami végtelenül ijesztő. Amikor azt hallom, hogy a streaming óriás „jelentéktelennek” nevezte a WB Games részleget – azokat az alkotókat, akiknek a Hogwarts Legacy varázslatát köszönhetjük –, összeszorul a gyomrom. Olyan érzés ez, mintha egy gazdag rokon megvenné a családi házat, de a nagymama féltve őrzött fotóalbumait a kukába dobná, mert „nincs piaci értékük”. Ha a Warner a Netflixet választja, a stabilitást választja, de félő, hogy ezzel eladják a lelkük egy darabját is. A moziélmény, a nagyvászon varázsa, a sorban állás a popcornért – mindez másodlagossá válhat egy olyan cég kezében, amelynek a célja, hogy soha ne álljunk fel a kanapéról. Ez a hideg racionalitás talán jót tesz a bankszámláknak, de vajon mit tesz a művészettel?
Ezzel szemben a Paramount ajánlata olyan, mint egy régi barát kézfogása, aki maga is bajban van, mégis segíteni próbál. Ők értik a mozi szentségét, ők is a régi Hollywood gyermekei. Van valami romantikus abban az elképzelésben, hogy két legendás stúdió összefog, hogy megmentse a hagyományos filmkészítést. De legyünk őszinték magunkhoz: ez a romantika veszélyes. Két süllyedő hajó összekötése ritkán eredményez stabil tutajt. Ha a Warner ezt az utat választja, a szívére hallgat, a nosztalgiára, a közös múltra. Mi, rajongók, talán jobban drukkolunk ennek a forgatókönyvnek, mert ebben látjuk a reményt arra, hogy a mozik nyitva maradnak, és a játékfejlesztők is megkapják a nekik járó tiszteletet. De a félelem ott bujkál: mi van, ha ez a közös hajó végül mégis a mélybe ránt mindent, amit szeretünk?
Gondoljunk bele azoknak az embereknek a helyzetébe is, akik most a NetherRealm vagy a Rocksteady stúdióiban ülnek, és a monitorjaikat bámulják. Nekik december 19-e nem spekuláció, hanem a megélhetésük, az álmaik sorsa. Egy fejlesztő, aki éveket ölt bele a következő Mortal Kombat epizódba, most azt sem tudja, lesz-e munkahelye jövőre, vagy a projektjét egyetlen tollvonással törlik el, mert az új tulajdonos "más stratégiát" követ. Ez az emberi oldal az, ami igazán fájdalmassá teszi ezt a várakozást. Nem számokról beszélünk, hanem szenvedélyről, túlórákról, kreativitásról, ami most mind egyetlen döntésen múlik. Bárki is nyer, áldozatok lesznek, és ezt a terhet nehéz cipelni. Bár bennfentes információk szerint a WB Games divíziója jelenleg úgy tűnik, hogy érintetlen marad és nem szembesül azonnali átfedésekkel vagy elbocsátásokkal, ez a stabilitás csak abban az esetben garantált, ha a Netflix nyer. Ha viszont David Ellison Paramount-Skydance cége nyerné meg a teljes WBD felvásárlást, azzal az ő kezükbe kerülne az összes WBD részleg, beleértve a játékdivíziót is, ami potenciális átalakítást hozhat a WB Games-nél – ami azonban nem feltétlenül vonna maga után stúdióbezárásokat.
Végül csak annyit tehetünk, hogy várunk, és reméljük a legjobbat. Akár a Netflix technológiai úthengere, akár a Paramount nosztalgikus mentőcsónakja fut be, a világunk visszavonhatatlanul megváltozik. Talán naivitás azt hinni, hogy a minőség és a lélek számít még a milliárdos csekkek árnyékában, de mi, akik ezeken a meséken nőttünk fel, nem adhatjuk fel a reményt. December 19-e vízválasztó lesz. Addig is, talán előveszem a kedvenc és legjobb karácsonyi hangulatú Batman-videojátékot, az Arkham Origins-t, vagy elindítom a Hogwarts Legacy-t, hogy kiélvezzem ezeket a világokat, amíg még abban a formában léteznek, ahogy megszerettem őket. Mert a jövő, bárhogy is alakul, már sosem lesz ugyanolyan.
0 Hozzászólások:
Megjegyzés küldése