Az Alien szériát valószínűleg nem kell bemutatni azok számára, akik kicsit is érdeklődnek a sci-fi-horror műfaja iránt. Ridley Scott '79-es eredetije mára már egy időtlen klasszikusként van számon tartva, ahogy James Cameron '86-os folytatása is.
A 3. és a 4. rész már erősen megosztja a rajongókat, de alapvetően ezek is szórakoztató darabok, de ezek már képtelenek voltak felnőni az első két rész elképesztően magas minőségéhez.
A két AvP mozit most nyugodt szívvel hagyjuk is ki a felsorolásból és inkább szegezzük a tekintetünket a Prometheus és az Alien: Covenant irányába.
Miután a széria évekig pihent, Ridley Scott lépett elő, hogy ő bizony szívesen tovább szőné a történetet, viszont egyeneságú folytatások helyett előzményekben gondolkodott, melyek a címszereplő idegenek helyett az őket "szállító" Tervezőket helyezte volna a középpontba.
A Prometheus még két kézzel kapaszkodott is ebbe a koncepcióba, viszont a megosztó végeredmény hatására a Covenant már egy túlzsúfolt massza lett, ami egyaránt próbálta tovább építeni az előző film mitológiáját, miközben véres űrhorrorként is érvényesülni akart. Ebbe a vállalkozásba már Scott bicskája is beletörött, így az általa felvázolt előzmény azóta se kapott épkézláb lezárást.
2024-ben azonban jött az Alien: Romulus, ami nemes egyszerűséggel kikerülte a Tervezők kérdéskörét és ismét az idegen szörnyetegekre helyezte a hangsúlyt.
Fede Alvarez filmje is megosztotta a közönséget, legfőképp azért, mert különösebben nem jelölt ki új irányokat a szériában, szimplán megelégedett azzal, hogy a nosztalgia jegyében újra hasznosította a korábbi epizódok legismertebb elemeit.
A végeredmény azonban még így is egy rendkívül látványos, véres és izgalmas darab lett, amit nem is került el az anyagi siker.
A folytatásra azonban még várnunk kell (a hírek szerint már Alvarez sem tér vissza rendezőként), viszont az F/X gondozásában nagy várakozásokat követően elkészült az Alien: Earth sorozat, ami a Disney+ felületén debütált.
Az idegenek kisképernyős kalandjáért nem más felelt, mint az a Noah Hawley, aki korábban olyan szériákon dolgozott producerként és íróként, mint a három évadot megélt Légió vagy éppen az öt szezont számláló Fargo.
Emiatt joggal lehetett bízni abban, hogy a Romulus után ismét kellően magas minőségben folytatódik a vérszomjas idegenek története, sőt, a stúdió anyagiak terén sem volt szűkmarkú, hiszen az első etapot jelentő 8 epizódra elvileg több, mint 200 millió dollárt sikerült eltapsolni.
De tényleg megérte a Földön elszabadítani a xenomorphokat?
A történet a Nostromo katasztrófája előtt, de már a Prometheus és a Covenant eseményei után játszódik, amikor egy Weyland-Yutani hajó lezuhan a Földre, egy Prodigy nevezetű cég felségterületére. A vállalat feje nem teketóriázik, rögtön az eseményt követően egy külön osztagot küld a baleset helyszínére, hogy minél több értéket kimentsen a roncsok közül.
A "kincsvadász" különítményt nem hétköznapi emberek alkotják, hanem frissen létrehozott hibridek, azaz robot testbe zárt egyének, akiknek tudatát haldokló gyerekből nyerték ki.
Az alaphelyzet megismerése után aztán nem kell sokat várni arra, hogy elszabaduljon a pokol, hiszen az űrhajó maradványai között ott bóklászik a jól ismert idegen, sőt, mellette más lények is utaztak a fedélzeten, amik szintén elszabadultak.
Még húzhatnám kicsit az időt, de inkább megválaszolnám a korábban feltett kérdést: ebben a formában sajnos nem sok értelme volt ennek a sorozatnak.
Mentségemre szóljon, én szerettem volna szeretni a végeredményt, sőt, az első pár epizódra érkező értékelések alapján arra számítottam, hogy ismét sikerült emlékezeteset alkotni a szériában.
De miután átrágtam magam az évad felén, értetlenül vakartam a fejem, hiszen számomra már itt kibuktak a hibák: összecsapott karaktermotivációk, logikátlan döntések/szituációk és persze megkérdőjelezhető minőségű technikai megoldások.
Viszont itt még láttam reményt arra, hogy a későbbiekben szépen kikerekedjen a történet és bizonyos puzzle-darabok a helyükre kerüljenek.
Az 5. epizód azonban minden lelkesedést kiölt belőlem. Érdekes, hogy ezt a részt dicsérték a legtöbben, hiszen innen kezd igazi lejtmenetbe Hawley agyszüleménye.
Persze, sokak szívét melengethette, hogy itt derül ki, mi történt a Weyland-Yutani hajón és hangulat, látvány terén itt sikerült a legjobban megidézni Scott klasszikusát. A problémát a forgatókönyv jelenti, hiszen az alapvető logikai és józan ész ezzel az epizóddal végleg nyugdíjba vonult.
A széria legirritálóbb és legidiótább figuráit sikerült megtenni az expedíció legénységének, akik szinte önként kínálják fel magukat a különböző szörnyetegek számára. Egyik rossz döntést hozzák a másik után, miközben a narratíva is olyan irányokba kanyarodik, amit egy percig nem lehet komolyan venni.
És ez az a pont a sorozatban, ahonnan már nincs visszatérés: a későbbiekben az itt látott marhaságok már egyre csak fokozódnak, miközben a felvezetett rejtélyek, mellékszálak mindenféle magyarázat nélkül kerülnek a szőnyeg alá.
Arra felkészültem, hogy az utolsó rész nem fogja végérvényesen lezárni ezt a földi kiruccanást, de az még így is váratlanul ért, hogy szinte az égvilágon semmi nem lett épkézláb módon kifejtve.
Bizonyos szereplők szimplán csak üresek és érdektelenek, míg mások személyisége olyan gyorsan lett megváltoztatva, hogy azt filmes iskolákban lehetne rossz példaként emlegetni.
Ez leginkább a főszereplőre, Wendyre igaz, ő az első számú hibrid, aki a történet folyamán egyre több "szuperképességre" tesz szert. Már ezek a momentumok is kellően erőltettek néha, de ahogy ez a figura egy alapvetően pozitív irányból kerül át egy jóval árnyaltabb, sötétebb állapotba, azt kb. 10-15perc alatt sikerült összecsapniuk a készítőknek.
És ez már csak azért is rendkívül zavaró, mert egy sorozatról beszélünk, ahol pont az ilyen jellemfejlődésekre lehetett volna kellő időt szánni!
A vicc az egészben az, hogy a színészek alakításával alapból még nem is lenne probléma, sőt, amíg nem válik világossá, hogy mennyire felületes és elnagyolt figurákról van szó, addig teljesen meggyőző a teljesítményük. De ahogy egyre erőteljesebben megmutatkozik az írók inkompetenciája, úgy sikkadnak el a szereplők is.
Mindezek után lehet érdemes lenne néhány pozitívumot is kiemelni. Ötletek szintjén kifejezetten érdekes dolgokkal rukkolt elő Hawley és az ő csapata, hiszen az új típusú szintetikusoktól kezdve az eddig ismeretlen idegen fajokon át a földet behálózó vállalatokon keresztül nagyon sok izgalmas téma merül fel a nyolc epizód során, de ezek végig megmaradnak apró morzsáknak, amiket aztán nem sikerül felcsipegetni a padlóról.
Sőt, szerintem az Earth történeténél még a Covenant cselekménye is jóval letisztultabb képet mutat, pedig ott aztán 4 filmre elég anyagot sikerült belegyúrni egy forgatókönyvbe.
Ezzel a lendülettel vissza is térhetek a negatívumokhoz, hiszen hiába sikerült rekord magas költségvetést elégetniük a készítőknek, a látvány meg sem közelíti a korábbi epizódok szintjét. Pedig a xenomorph esetében arra törekedtek az alkotók, hogy mellőzzék a CGI-effekteket és kézzel fogható, praktikus megoldásokkal hívják elő a szörnyeteget. Ez mind szép és jó, de az operatőri munkának köszönhetően helyenként már egyenesen nevetséges a címszereplő megjelenése. A verőfényes napsütésben szaladgáló idegenről az esetek nagy részében ordít, hogy egy gumijelmezbe öltöztetett kaszkadőr próbál nem megbotlani a saját lábában.
És ha már Alien, a kezdeti epizódokban még úgy-ahogy érvényesül a híres idegen, de később sikerül egy súlytalan mellékszereplővé degradálni, aki tényleges fenyegetést szinte már nem is jelent.
A mellette felbukkanó új jövevények között akad egy-kettő érdekesebb kreatúra, de a befejezésre velük se kezdtek semmit az alkotók.
Az Alien: Earth nem más, mint egy elbaltázott lehetőség: a sorozatformátum rengeteg opciót kínált volna ahhoz, hogy kellően érdekes és kreatív módon bővüljön a széria, ehelyett sikerült egy rendkívül erőltetett, ezer sebből vérző szerencsétlenkedést összehozni, amit még a híresen megosztó filmek is leiskoláznak.
A befejezést követően számíthatunk 2. évadra, de talán az se lenne baj, ha jönne a kasza és minél előbb megfeledkeznénk erről a kapufáról.
( Az Alien: Earth megtalálható a Disney+ kínálatában! )
Streamingstar: 3 stars
0 Hozzászólások:
Megjegyzés küldése