Senki (2021) - Kritika

Emlékszem mikor bemutatták a Senki első előzetesét, ami azonnal megfogott, tekintve, hogy instant rá aggattam azt, hogy ez egy "másik Johní Wick" lesz, vagyis egy butított John Wick alkotás elé nézhetek, amennyiben elkezdem a film megnézését. És lám, egyáltalán nem csalódtam, a cím méltó a műfajához, és ahhoz is, amit adni akar. Tekintve az akkori világjárványt és helyzetemet, ezt a filmet csak a minap tudtam megnézni. Majdnem 8 évvel ezelőtt a közönség először a Hardcore Henry című rendezői debütálásával ismerkedhetett meg Ilya Naishuller kreatív elméjével, amely 2016 és az évtized egyik leginnovatívabban megalkotott filmjének bizonyult, és megalapozta, hogy az akciófilmek műfajában is figyelni kell rá, most pedig végre visszatért a Bob Odenkirk vezette Nobodyval, egy abszolút egészséges akcióval, amely Keanu Reeves John Wickjének világát ötvözi egy sötét, ám vicces és ütős filmben.

Bob Odenkirk váratlan fordulatot vesz Ilya Naishuller "Senki" című filmjében, ami tulajdonképpen egy ügyes akciófilm, amely a "Better Call Saul" sztárját Keanu Reeves vagy Liam Neeson akcióhőseihez pozícionálta be. Bár a "Mr. Show" egyik zseniális elméjét akcióhősként elképzelni túlzásnak tűnhet, kiderül, hogy ez egy zseniális húzás, mivel Odenkirk olyan különleges képességekkel alapozza meg  a film erőszaktól teli főhősét, amit más színészek nem tudtak volna... Nem tudtak volna ebben a formában így eljátszani. Remekül alakítja azt a férfit, aki megpróbálta maga mögött hagyni az erőszakos múltját, de a filmek már generációk óta megtanították nekünk, hogy ezt könnyebb mondani, mint megtenni. A "Senki" Hutch Mansell  remekül összerakott és önismétlődő hétköznapjait bemutató montázzsal kezdődik. Minden nap ugyanazt a kártyát szkenneli, minden héten másodpercekkel lemarad a szemetesről. Az élet rutinok sorozata, ami felemészti a Beccával (Connie Nielsen) kötött házasságát, miközben viszonylag boldog otthont biztosít a gyerekeinek, Blake-nek (Gage Munroe) és Abbynek (Paisley Cadorath). Hutch egy gyártóvállalatnál dolgozik, amelynek tulajdonosa az apósa, Eddie (Michael Ironside), és amelyet az alfa sógor, Charlie (Billy MacLellan) ural. Ha a kedves sógor, tudná kicsoda Hutch... Szerencsére Derek Kolstad író nem veszteget túl sok időt Hutch normális külvárosi életének bemutatására, szinte azonnal beleveti a nézőket a "Senki" akciódús cselekményébe.

A történet egy betöréssel kezdődik, amelynek során két kezdőnek tűnő bűnöző kirabolja Manselléktől a költőpénzt és néhány csecsebecsét. Hutch az egyikükre már rá is száll, a levegőbe emelt golfütővel, de nem kockáztatja meg, hogy az erőszakot fokozza, fia nagy csalódására és a haver-tesó férfiszomszéd (mekkora verdája van az ipsének te)  megvetésére. Amikor úgy tűnik, hogy a betolakodók "elvihették" szegény Abby cicás karkötőjét, Hutch bekattan és a nyomukba ered, hogy visszaszerezze azt.

A "Senki" azonban ennek ellenére nem igazán egy Bruce Willis-féle "Death Wish"-szerű történet egy átlagos fickóról, aki hirtelen igazságosztónak érzi magát. Már korán vannak utalások arra, hogy Hutch nem egy átlagos külvárosi lakos lehet, még a férfi kanbarlangja és pincéje is úgy tűnik, hogy a szomszédoktól eltérő hátteret sejtet, beleértve egy rádiót, amelyen keresztül a bujkáló testvérével, Harryvel (RZA) beszélgetnek. A film során gondolkodtam vajon ki lehet ez a társ, és ki fogja alakítani, és hát  nem RZA lett az? A két tesó éppen azt beszélik egymás közt, hogy mi van azzal a hamis személyi igazolványokkal és pénzzel teli dobozzal, amit Hutch apja, David (Christopher Lloyd) elrejtett. Amikor a karkötő visszaszerzése kissé félresikerül, Hutch éppen egy hazafelé tartó buszon ül, amikor egy csapat ellenszenves részegesekkel találkozik, akik egy magára maradt magányos  fitala és csinos nőt zaklatnak. Hutch-ot annyira felb@ssza ez a jelenet, hogy önkényesen vállalta, hogy megvédi a nőt, még ha bármi is történik vele. Itt jön a gikszer a levesbe, ezzel a cselekedetével erőszakos háborút indított egy Yulian (Aleksey Serebryakov) nevű orosz maffia főnökével és az éjszakai bárok bűnbárójával.

Úgy gondolom a buszjelenetre mindenki visszafog emlékezni, még te is kedves olvasó. A "Senki" igazi akcióját indítja el, amely olyan részletekben gazdag akció-koreográfiai rendezés lett, amit garantáltan még évekig emlékezni fogunk rá. A Nobody egyébként egy nagyon ügyes filmalkotás, amely azzal kezdődik, hogy Hutch beleveti magát néhány kínos szóváltásba új ellenségeivel, és tovább emelkedik tettével, ami szinte ütésről ütésre ébreszti fel a benne rejlő elfeledett képességeket.  A "John Wick" mögött álló csapat által koreografált akciójelenet az a fajta akciójelenet, amelyet az emberek még sokáig mosolyogva fognak emlegetni, és amely emlékeztet arra, hogy egy film milyen adrenalint kaphat egy kreatívan kidolgozott akciójelenetből. Az erőszak személyes, testközeli és brutális; Hutch a legkülönfélébb eszközökkel bünteti ellenfeleit. Ennek ellenére Ilya Naishuller nem teszi Hutch-ot legyőzhetetlenné. Megverik, sőt még vérzik is, de sokkal többet ad, mint amennyit be kap.

A Yuliant pszichopata gonosztevőként felállító jeleneten kívül, amely egy kicsit túl hosszúra nyúlik, Naishuller elég okosan használja fel a buszos jelenet lendületét ahhoz, hogy végig vezesse a történet többi részét. A "Senki" egy hihetetlenül gyorsan pörgő film, egy olyan élmény, amely közel sem tűnik olyan hosszúnak, mint a 92 perces játékideje. Lehet vitatkozni azzal, hogy a filmre ráfért volna egy kicsit több prológus, ami Beccát és a gyerekeiket karakterekké teszi a cselekmény, de a "Senki"-ben van egy olyan feszesség, ami gyakran hiányzik a modern filmekből, ami a "John Wick" vagy a "Vérapó" filmek gazdaságosságára emlékeztet.

Mennyit ad egy ehhez a szerephez Odenkirk, amelyet valaki könnyen átaludhatott volna a fizetésért, egyek közt ez a szerep stílus Bruce Willis-szel nem igazán működött volna jól. Odenkirk ügyesen adja el Hutch mindkét egzisztenciáját, hihetővé téve mind a jelenlegi családi életét, mind pedig az erőszakos múltját, amely során a hárombetűs kormányügynököknek volt a beseprője. Ez egy okos alakítás, ami nem meglepő a "Breaking Bad" és a "Saul" rajongóinak, de csodálatosan fizikális is, hogy mit ki tudott hozni az ő korából az úri ember, hiszen a kaszkadőrmutatványokat és a harci koreográfiákat is hitelessé tudta avanzsálni, amihez természetesen kellettek a John Wick kaszkadőrcsapata is. RZA és a legendás karakterszínész, Christopher Lloyd mellékszerepekben tökéletes szórakoztató értéket adnak hozzá. Nincs sok képernyőidőjük, de éreztetik a jelenlétüket. A mellékszereplők erősek - különösen RZA és Lloyd, akik mindketten pontosan tudják, mit kell tenniük ebben a projektben, még akkor is, ha összesen 10 percet szerepelhetnek a filmben - de ez a film végig Odenkirk filmje, és ő remekel benne. 

A Senki biztosan nem találja fel újra az akció műfaját, de eléggé pofon veri a néhány ügyes megmozdulásaival azt, Naishuller kreatív és stílusos rendezésével, az egész filmet átható csodálatosan sötét humorral és Odenkirk fantasztikus alakításával, amely több akciófilmet követel, és akár egy abszolút örömteli utazást a John Wick világába (mert ez a film akár annak spin-offja is lehetne, nem viccelünk), amely biztosan a nézőket a székük szélén tartja és izgalomtól áthatva. Várjuk a folytatást!

Streaming: Netflix

Streamingstar: 8 star

0 Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

Összes oldalmegjelenítés