A Warner/DC kálváriája tovább folytatódik!
A Black Adam harmatos teljesítményét és a Shazam!- Az istenek haragja jókora bukását követően az önálló Flash mozifilm nyakába zúdult a felelősség, hogy javítson valamelyest a stúdió "egybefüggő" szuperhős univerzumán.
Egy ideális világban Barry Allen kalandjából kisülhetett volna egy elképesztő sikertörténet, de a mi valóságunkban sajnos ismét egy hatalmas anyagi fiaskó lett a végeredmény, ami nem is annyira meglepő.
A DC filmeket övező botrányokról lassan már egy egész vaskos regényt lehetne írni, ennek a képzeletbeli kötetnek aztán csak a felét ki lehetne tölteni azokkal a problémákkal, melyekbe a Flash alkotói ütköztek.
Nem szeretnék túlságosan elkalandozni a részletekben, de azért néhány fontosabb nehézséget kiemelnék.
Elsőkörben rögtön itt van Ezra Miller, aki 2022 elején komplett ámokfutást rendezett a Hawaii-szigeteken, ezzel kellően alávágva a még készülő filmnek. Ehhez érdemes még hozzácsapni a járványhelyzetet, ami szintén nem könnyítette meg a projekt munkálatait.
Ennyi viszontagság már kellő mértékben kikezdhette a stáb idegrendszerét, erre fel még a DC vezetőségében is változások álltak be, melyek szintén befolyásolták a végeredmény történetét.
A vicc az, hogy a stúdió a legutolsó pillanatig próbált kiállni a film mellett, a producerek és az új vezetőség (élükön James Gunn-al) éjt-nappallá téve dicsérték a kész produkciót, sőt, még Tom Cruise is beállt a sorba azzal a nyilatkozatával, hogy a "világnak most nagy szüksége van egy olyan remek szuperhőskalandra, mint amilyen a Flash".
Azonban a nagy ígéretek ellenére a világ leggyorsabb embere hamar elhasalt, legalábbis anyagiak terén. A kritikusok ugyan nem szedték darabjaira a kész művet, de közel sem érkeztek olyan pozitív visszajelzések, mint amilyenekre a stúdió első körben számított.
Ezek után azonban elérkezett az idő, hogy végre rátérjek a lényegre: Milyen is lett a Flash?
A történet főszereplője Barry Allen, aki az Igazság ligája eseményei után tovább folytatja a szuperhősködést, civilben pedig azon ügyködik, hogy anyja meggyilkolásával (tévesen) vádolt apját kihozza a börtönből. A probléma az, hogy a bizonyítékok egyértelműen Henry Allen irányába mutatnak. Barry időközben rájön arra, hogy szuperereje nem csak emberfeletti gyorsaságot ad neki, de arra is képessé teszi, hogy visszautazzon a múltba. Bruce Wayne/Batman ugyan figyelmezteti hősünket, hogy talán nem kéne az idővonallal babrálni, de Barry inkább megy a saját feje után ez pedig azt okozza, hogy létrehoz egy új, de mégis ismerős veszélyeket rejtő alternatív valóságot.
Senki ne számítson arra, hogy majd a Flash forgatókönyve fogja megújítani a műfajt, de alapjaiban véve egy kifejezetten ötletes sztoriról van szó, ami eleinte ügyesen vegyíti a párhuzamos univerzumok témáját a már jól ismert eredettörténetek sablonjaival.
A cselekmény elején Barry már szuperhősként jelenik meg, hogy aztán az időutazás beemelésével a cselekmény későbbi pontjain derüljön fény arra, hogyan is kapta a képességét és milyen események vezették oda, hogy azzá váljon, aki.
Több hasonló megoldást is tartalmaz a film, így közel sem akkora káosz a végeredmény, mint például a 2016-os Öngyilkos osztag vagy a 2017-es Igazság ligája.
A probléma az, hogy azért még így is érződik az, hogy a történet több író keze alatt is megfordult. Bizonyos fordulatok és csúcspontok kellően kimunkáltak, de az ezeket összekötő szakaszok már több buktatót is tartalmaznak. A játékidő során a történet belső logikája többször is csődöt mond, miközben az alapmondanivaló élét is sikerül csorbítani lusta megoldásokkal.
Christina Hodson (Űrdongó, Ragadozó madarak) igazából tisztes iparos módjára összefércelte a sztorit, de valószínűleg egy sokkal működőképesebb egészet kaptunk volna, ha idő előtt nem dobbant a produkció mögül a John Francis Daley/Jonathan Goldstein (Dungeons & Dragons- Betyárbecsület) író-rendező páros. A stáblista végén azért kaptak egy kreditet a történetnél, egyedi humoruk itt-ott tetten is érhető, de a rájuk jellemző bátor kreativitásnak már nem sok nyomát találni.
Ez talán az egyik legnagyobb negatívuma a filmnek. Hiába kapunk alternatív valóságot, időutazást és múltból visszaköszönő meglepetés-szereplőket, a cselekmény végig megmarad a műfaj már jól kitaposott ösvényein.
Talán még ezt meg is lehetne bocsátani, viszont a fináléhoz közeledve az addig egész korrekt módon felépített szituációk is elveszítik az erejüket, hogy aztán a finálé teljesen súlytalanná tegye az addig megtett utat.
A helyzetet azért valamelyest megmenti Ezra Miller, aki kifejezetten szórakoztató, mi több, szerethető alakítást nyújt. Oké, ez a valóság fényében kissé érdekes kijelentésnek érződhet, de ha képesek vagyunk több, mint két órára megfeledkezni a színész botrányairól, akkor egy igazán szimpatikus figurát ismerhetünk meg Barry Allen személyében. Legalábbis az alap Barry jól működik, a múltbéli verziója már kissé tenyérbemászó lehet a gyerekes humorával, de a történet előrehaladtával azért az ő karakterével is meglehet barátkozni. Ez nagyrészt Miller játékának köszönhető, aki a kellően érzelmes epizódok mellett a bárgyú poénokkal teletűzdelt jelenetekben is képes hiteles maradni.
Aztán itt van Michael Keaton, aki Tim Burton klasszikus Batman filmjei után ismét magára öltötte a denevérjelmezt és ez még mindig baromi jól állt neki. Persze, ha leveszem magamról az elvakult DC-rajongó szemüveget, akkor már tisztán kivehető az, hogy az ő karakterével nem sokat kezdtek a készítők. Szó se róla, kiveszi a részét az akciókból, mi több, teljesen működőképes mellékszereplő, de ugyanezt az ívet igazából bármelyik másik Batman-variánssal eljátszhatták volna.
Akit még érdemes kiemelni az Sasha Calle, mint Supergirl. Sajnos, az ő figurája már eléggé a háttérbe szorul, nagyon kevés időt kap a kibontakozáshoz, viszont a színésznő kisugárzása mégis volt annyira megkapó, hogy emlékezetessé tegye a jeleneteit.
A film legnagyobb vesztesei Michael Shannon (Zod) és Antje Traue (Faora), akik az Acélemberben megismert szerepeikben tértek vissza. Ott remekül helytáltak Superman ellenfeleiként, itt azonban észrevétlenül mosódtak bele a gagyi CGI effektekbe.
Most értünk el ahhoz a ponthoz, ahol igazán teret engedek a negatívumok ismertetésének. A Flash látványvilága valami elképesztően kiábrándító!
Andy Muschietti rendező több interjúban is megemlítette, hogy tudatos döntésen alapult az, hogy a film bizonyos helyeken úgy néz ki, ahogy. Talán megértő is lennék ezzel kapcsolatban, ha nem tudnám azt, hogy ez egy több, mint 200 millió dollárt felemésztő projekt volt, ami végeredményben olyan érzetet kelt, mintha a kétezres évek közepéről maradt volna ránk. Még a legegyszerűbb dialógusoknál is előfordul az, hogy a szereplők mögül ordít a zöld háttér és akkor az akciójelenetekről még nem is beszéltem, melyek nagy része semmi másból nem áll, csak követhetetlen CGI-masszák egymásba olvadásából.
A korábbiakban is volt már példa arra, hogy a DC félkész látvánnyal dobott piacra egy-egy filmet ('16-os Öngyilkos osztag, '17-es Igazság ligája), de erre a szintre eddig még sosem süllyedtek le. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ezt hogy engedhette meg magának a stúdió? Biztos válasszal nem szolgálhatok, de valószínűleg az történt, hogy már a forgatás a rengeteg viszontagsággal és újra tervezéssel felemésztett egy vaskos összeget és mire elindult az utómunka, a producerek elzárták a pénzcsapokat. Más okot nem tudnék felhozni, hogy ilyen formában egy szuperprodukció hogyan kerülhetett a közönség elé.
Lehetne itt még válaszokat keresni, meg előhozakodni azzal, hogy egy filmet nem szabad megítélni csak a látvány miatt. Persze, de a Flash elsősorban egy akciódús szuperhőskaland, ami magával hozza azt, hogy látványban minimum elkéne érnie azt a szintet, amit az elmúlt pár évben felállított a műfaj.
Az a baj, itt még nem ért véget a mondandóm. A pocsék látvány egy dolog, ezen felül azért lehettek volna ötletesek az akciószekvenciák, de nem! Az első nagyobb zúzás még felmutat némi kreativitást, de a későbbiek során tényleg azzal kell beérnünk, hogy ömlik az arcunkba a silány CGI-özön.
Ez azért is szomorú, mert a főszereplő itt nem egy tipikus szuperhős, aki üt kettőt és ennyiből áll az ereje. Flash képességei értő kezek között igazi aranybányának bizonyulhattak volna, erre fel semmit nem sikerült igazán kihasználni ezek közül.
A félresikerült vizualitás bizony sokat ront a film élvezeti értékén, de ahogy korábban már említettem, a közel sem hibátlan sztori és bizonyos szereplők játéka azért ment valamelyest az összképen. Sőt, ki kell emelnem a tempót, hiszen a cselekmény az első percektől az utolsóig pörög, nem igazán találkozhatunk üresjáratokkal. Az akciók és a poénok jó ütemben váltják egymást (még akkor is, ha előbbiek rosszul festenek, míg utóbbiak helyenként erőltetettek), míg a drámai jelenetek vannak annyira erőteljesek, hogy működjenek.
Lassan itt az ideje az összegzésnek, a gondolatok viszont nehezen akarnak összeállni a fejemben. Kissé úgy érzem magam, mint Barry, miután összekuszálta az idővonalat. Az én esetemben azonban a Flash-ről alkotott véleményem vált zavarossá.
Egyrészt itt egy újabb szuperhősfilm, ami rengeteg érdekes és kreatív ötletet rejt magában, ehhez képest a története semmi mást nem nyújt a biztos középszeren kívül. Vannak benne jól működő poénok, érzelmes pillanatok és igazi rajongóknak szánt meglepetések, de ezeken rengeteg ront a gyenge, mi több, pocsék vizuális megvalósítás.
A végén csak arra tudok hagyatkozni, hogy a film megtekintését követően először egyfajta kellemes érzés fogott el, majd rögtön az jutott eszembe, hogy "végtére, nem is szórakoztam rosszul". Ezt követően kezdtek felsejleni a Flash negatívumai, melyek kellően súlyosak, de úgy gondolom, akik hozzám hasonlóan szeretik a DC-filmeket és úgy általában a szuperhősfilmek műfaját, azok talán engedékenyebbek lehetnek Barry Allen problémás kalandjával.
A világ leggyorsabb embere végül nem tudta megtörni a Warner/DC lejtmenetbe kapcsolt teljesítményét és igazából a Snyder által elkezdett narratívát sem zárta le, ahogy a Gunn/Safran féle univerzumot sem vezette fel.
Sebaj, majd a Kék Bogár és az Aquaman 2., ugye?
(A film megtalálható az HBO Max kínálatában!)
Streamingstar: 6 star
0 Hozzászólások:
Megjegyzés küldése