Megfojtott virágok - Kritika


Scorsesenak jó dolga van mostanában, 2019-ben a Netflix adott pénzt hogy megcsinálhassa azt a filmet amit szeretett volna, úgy ahogy szerette volna, most pedig az Apple TV-nek köszönhetjük meg hogy a mester ismét kreatív kontroll nélkül alkothatott.


A megfojtott virágok az 1920-as évekbe repíti a nézőt, a fekete arany számos helyen bukkant fel az Amerikai vadonban és az Oszázs törzs területein lévő olaj lelőhelyek bizony sokat érnek. Szereplőink pedig minden lehetséges módon próbálnak kicsavarni az Oszázsok kezéből minden egyes csepp olajat ahol csak lehetőségük akad rá. A beházasodástól a sorozatos gyilkosságokon át a különböző örökösödésen keresztül minden módszerrel egyre többet és többet vesznek el akár valakinek az egész családja árán is.


Ugyan a film felfogható egy kriminek is a gyilkosok szemszögéből de ettől még nem hanyagolják el a Oszázsokat és a kulturájukat. Számos aspektusból láthatjuk szokásaik, házasság, halál, szertartások, számos bensőséges intim pillanat érzékelteti a nézővel mi veszett el néhány ember kapzsisága miatt. Lily Gladstone alakítása mint Mollie pedig remek, érdemes lesz rá odafigyelni a jövőben is, ahogy a film 3 és fél órája alatt számos érzelmi állapoton rángatják keresztül, ahogy egyre kegyetlenebb-re fordulnak a dolgok nagyon sok mélységet ad a látottaknak.


 A film két, talán főszereplője DiCaprio és De Niro pedig ennyi év, ennyi Scorsese film után is új arcukat tudják megmutatni. Mondhatni mindkettejük olyan karakter szerepében tetszeleg amilyet eddig még nem játszottak. De Niro Hale-je aki magát "King of the Osage hills" néven emlegeti és az Oszázs nép barátjaként és támogatójaként téveszt meg maga körül mindenkit zseniális, és meg tudja még mindig lepni a nézőt. Emellett De Niro ilyen aljas, manipulatív, képmutató, velejéig romlott karaktert nem hiszem hogy valaha is megjelenített. Aztán ott van Dicaprio aki ugyan a képernyőn töltött ideje alapján mindenképp főszereplőnek mondható de bizonyos értelemben ő is csak elszenvedője az olajért folytatott hidegháborúnak amibe a saját pénzéhsége, becstelensége és nagybátyja Hale rángatta bele, mikor pedig elszabadult a pokol már régen késő volt kiszállni hisz a kár már megtörtént. Ebben a maratoni hosszúságú eposzban semmi sem szent és amikor előkerülnek a fegyverek minden egyes eldurrant lövés elemi erejű a nézőnek.


Scorsese remek érzékkel komponálta meg a jeleneteket hogy minden hidegvérű gyilkosság jelentőségét érezzük.

A hossz okán fontos beszélni a tempóról is. Az ír után számítani lehetett rá hogy itt se fog jobban rohanni a cselekmény, pláne hogy szintén egy éveken átívelő történetről van szó. Viszont ami miatt egyáltalán nem zavaró a kényelmes tempó az az hogy ezt hullámvölgyek nélkül tartja. Nem lassul be a film nem gyorsul fel indokolatlanul. Az elejétől egészen majdnem legvégéig tartja a forgatókönyv a sebességet így a nézőnek is kényelmes az élmény. Persze akinek egy 200 perces alkotás vagy úgy általánosságban a lassabb művek kívül esnek a komfortzónáján az nem itt fogja megtalálni a számítását.


Összegezve Scorsese nem most tanul meg hibázni a Megfojtott virágok pedig komoly induló lesz a következő Oscar gálán is minden lehetséges kategóriában. Mesteri tűpontos rendezés, konzisztens tempó, fantasztikus, megrázó alakítások jellemzik. A vége pedig minden, a három óra alatt esetlegesen kicsit elfáradt nézőt fel fog ébreszteni, és az emberrel marad még órákig, napokig.


Scorsesenek pedig a legjobb egészséget és sok motivációt kívánunk hogy sok ilyen mesterművet készíthessen még a jövőben is.


Streamingstar: 9 star


(A filmet Október 19.-től tekinthetitek meg a hazai mozikban!) 

0 Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

Összes oldalmegjelenítés