Vitán kívül, a Sötét Lovag egy meglehetősen összetett karakter, aki számos rajongónak mai napig példaképe az eszméi miatt. Miután a Blue Beetle előzetesében Batmant nyíltan lefasisztázták, sokan, köztük az internet és a youtube népe szó szerint megvadultak és vagy dicsérték vagy pedig kritizálták a vitatott politikai álláspontot. Nos kedves olvasó, szó sincs arról, hogy mostantól politizálunk a cikkben, félre értés ne essék. Egyébként már a BB trailer alapján is úgy tűnt, hogy a Blue Beetle-ben egy erőltetett rosszféle viccből ejtik meg azt a tényszerűséget, hogy maga a film ugyanabban a Jamie Reyes univerzumban játszódik, ahol éppen Batmant leírták. Elméletünk szerint a DC alkotók szándékosan hozták fel ezt a politikai "viccszót" a Beetle előzetesében, mivel a képregényrajongók évek óta vitatják Bruce Wayne jellemét, és az eszmei felfogását. Ugyanis a Sötét Lovag a történeteinek hőse és a képregény - és videojátékadaptáció történelem egyik legkedveltebb igazságosztója, ám a módszerei nem mindig igazolhatók. Mégis, jogos-e azt mondani, hogy Batman fasiszta? A válasz bonyolultabb, mint egy egyszerű igen vagy nem.
Mielőtt megvitatnánk, hogy Batman fasiszta-e vagy sem, először is meg kell határoznunk, hogy mit értünk ez alatt. Szó szerint véve a "fasiszta" szót a fasizmus támogatóira használják, egy sajátos szélsőjobboldali kormányzati struktúrára, amelyet Benito Mussolini tett híressé Olaszországban. A fasizmus egy ultranacionalista és tekintélyelvű és megelehetősen erős nemzetelvű ideológiai rendszer -politikai irányzat, amely az erőszakot az ellenzék elnyomásának és a bűnözés ellenőrzésének hasznos eszközeként támogatja. Egy fasiszta rendszerben az embereket jónak vagy rossznak határozzák meg, és azokat, akik nem illeszkednek a sorba, megkínozzák, megölik, és mások számára pedig figyelmeztetésként használják. Ez a felszínes magyarázat nem elegendő a fasizmus sajátosságainak boncolgatásához, de jó kiindulópontként szolgál ahhoz, hogy Batmanről gondolkodjunk és egy picit is a filmes, illetve képregény világában elmerülhessünk.
Batman minden, csak nem nacionalista. Valójában Batman úgy tűnik, hogy megveti a kormányzati intézményeket, és gyakran "cserkészfiúként" hivatkozik Supermanre, tekintettel arra, hogy a kriptoniak hajlamosak a saját törvényeiket becsülettel követni, függetlenül azok igazságosságától. Ugyanakkor az, hogy Batman a félelmet és az erőszakot használja a bűnözés elleni küzdelem fő eszközeiként, valóban tükröz néhány fasiszta eszme elemet. Amikor Batman péppé veri a bugyuta gorillafejűeket, mert azok állítólag megérdemlik, akkor a bűnözést erkölcsi döntésként közelíti meg. Nyilvánvaló összefüggés van a társadalmi egyenlőtlenség és a bűnözés között, és leegyszerűsítő és veszélyes azt állítani, hogy egyes emberek egyszerűen csak "rosszak". Mégis, amikor Batman éjszaka csontokat törve megy ki, figyelmen kívül hagyja Gotham City gazdaságának alapvető problémáit, és egyszerűen csak az unatkozó izmait feszíti, mert éppen nincs mit csináljon. Egyébként ez a fő érv, amivel azt az elképzelést védik, hogy Batman fasiszta. Viszont sohasem gyilkol embereket, Batman egyébként kicsit mindenes. Minden politikai eszme értékekből képvisel kicsit ezt, kicsit azt.
Minden önbíráskodó valamennyire a törvényen kívül cselekszik. Mégis, a legtöbb szuperhős létezését a gonosztevők jelenléte indokolja, akiket a rendes bűnüldözés nem tud megfékezni. Még Batmannek is megvan a maga veszélyes gazember-listája, akikkel a rendőrség nem tudja felvenni a harcot, ott van pl Joker. Batmant azonban az teszi egyedi felfogású hősnek, hogy időt, pénzt és energiát fordít az alvilági bűnözők üldözésére, és ugyanazt a brutalitást alkalmazza, mint Poison Ivy vagy Mr. Freeze, kivételt képez ez alól, hogy nem gyilkol embereket. Batman a pszichológiai, sőt fizikai kínzások iránt mindenképpen érdekesen viszonyul, ráadásul kevés tiszteletet mutat mások magánéletével szemben, a "nagyobb jóról" alkotott elképzelését pedig ürügyként használja arra, hogy kémkedjen az emberek után, és személyes információkat gyűjtsön a tulajdon beleegyezése nélkül. Röviden, azt mondhatjuk, hogy Batman talán szükséges Gotham City számára, de messze nem "jó ember". Bruce Wayne hatalmas pénzügyi forrásai csak bonyolítják a sötétlovag összetettségét. Az ötlet, hogy egy milliomos több ezer dollárt költ olyan kütyükre, amelyekkel bűnözőket ver le, enyhén szólva is problematikus. Ugyanakkor Bruce folyamatosan lobbizik a vagyon elosztásáért és a közszolgáltatásokhoz való demokratikus hozzáférésért. Úgy tűnik, nem hiszi, hogy uralkodó osztálynak kellene léteznie, és gyakran harcol a demokrácia mellett.
Ahogy már korábban is írtuk, Batman egy túl összetett karakter ahhoz, hogy egy egyszerű szóval politikai csoportokhoz definiáljuk. Míg más hősöknek egyértelmű erkölcsi céljuk van, addig Batman következetesen hajlandó a kisebbik rosszat választani. Ez néha arra készteti, hogy fasiszta eszmékkel kacérkodjon, míg más helyzetekben a szabadságáért és a társadalmi egyenlőségért harcol. Az igazságosztó ellentmondásos természete az, hogy a különböző képregényírók más-más megközelítést alkalmaznak Batman jellemzésében, hol közelebb, hol pedig távolabb kerülve a fasiszta eszméktől. És ugyan ez a statisztika elmondható a kommunizmus vagy demokrácia értékeire is. O amolyan univerzális felfogású szükséges rossz és jó karakter jellemeit hordozza.
Matt Reeves A denevérember című filmben, arra kényszeríti Bruce Wayne-t (Robert Pattinson), hogy rájöjjön a hibáira. Mielőtt a The Batman stáblistája leperegne, Bruce Wayne rájön, hogy Batman nem lehet a félelem és a harag szimbóluma; valahogy a remény csillagfényévé kell válnia. Egyszóval Reeves Batmanje aktívan próbál nem összetéveszteni egy fasisztával, ellenben Frank Miller alkotásait, amiben a hőst szinte fasiszta értékekkel ruházta fel, hiszen minden ellenséget és embert magam mögött helyez el, akiben pedig veszélyt érez, azonnal lecsap majd kiiktatja.
Mark Waid még nyilvánvalóbban közelíti meg a Batman akcióiban lappangó fasizmus értékét a Kingdom Come-ban, ahol a sötét lovag autokratává válik, aki megbízottakat és kémeket használ a bűnözés elleni küzdelemhez a Batcave kényelméből. Ugyanakkor a Kingdom Come (ez nem tartozik James Gunn DC első fázisához) Batmanje is szabadságharcossá válik, amikor Superman azzal fenyegetőzik, hogy tekintélyelvű vezetővé váljon. Valami hasonló történik az Injustice képregények idővonalában is, ahol Batman egyesítette barátait és ellenségeit, hogy harcoljanak Superman zsarnoksága ellen.
Lenyűgöző látni, hogy Batman milyen könnyen tud ingadozni a fasiszta igazságosztó és a szabadság védelmezője között. Bruce hatalmas erőforrásait arra használja fel, hogy hozzájáruljon a társadalmi egyenlőtlenséghez, amikor puccos eszközöket vásárol, így hatékonyabban veri a szegény embereket, miközben befektet abba, hogy az embereknek több lehetőséget adjon az életben. A Sötét Lovag az embereket is megfigyeli, figyelmen kívül hagyja a magánéletüket, miközben elítéli az állampolgárokkal visszaélő kormánycsoportokat. Szóval igen, Batman lehet fasiszta. Lehet szabadsághős. Lehet demokrata. Lehet autokrata. Lehet kommunista. Talán ezért is marad a Sötét Lovag a DC legnépszerűbb karaktere, hiszen leleplezi az önbíráskodás hiányosságait, ugyanakkor megmutatja, miért van rá igazán szükség egy szörnyekkel teli világban. Batman tud ellentmondásos és néha képmutató is lenni. Ez Batman.
Cikkünkkel reméljük felkeltettük a figyelmeteket más egyéb képregény idővonalra, mint pl a Kingdom Comera, Matt Reeves Batverzumra (Elseworld) vagy az Injustice-ra.
0 Hozzászólások:
Megjegyzés küldése