Az X-akták hatásai a jelenlegi nézeteinkre nézve

A 90-es évek elején a Foxon mutatták be előszőr az UFO-król és paranormális jelenségekről szóló sci-fi-thriller sorozatot, amely rövid időn belül több rajongótábort tudhat maga mögött. A sorozat több, mint 12 millió nézőt vonzott, és gyorsan a korszak egyik legnézettebb televíziós műsora lett, amikor még nem létezett a streaming war. A sorozat soha nem jutott be a "top 10-es nézettségi listára", de többször is közel került hozzá, és az évek során olyan erős kultuszt teremtett, amely két játékfilmet, két rebootolt újévadot, különböző képregényeket, videojátékokat és még sok mást is megalapozott. Mondanom sem kell, hogy az X-akták egyfajta kulturális jelenség, és nem nehéz megérteni, hogy miért, főleg azoknak nem, akik ebbe a korszakba születtek bele.

A sorozat elsősorban Fox Mulder és Dana Scullyt FBI különleges ügynököket követte nyomon, akiket politikai szivatásból az alagsori "X-akták" egységhez osztottak be, ahol arra lettek kárhoztatva, hogy a furcsa és megmagyarázhatatlan dolgok után nyomozzanak. Természetesen ez volt Mulder legnagyobb álma, hiszen egész karrierjét azzal töltötte, hogy felépítse az olyan eszközöket amivel kivizsgálhatja a gyermekkorában elrabolt húgát, akit szerinte idegenek vittek el. Mulder és Scully a nyúlánk mutánsoktól  a démoni lényeken át  mindent is vizsgáltak, illetve az X-akták leginkább arról lett ismert, hogy a földönkívüli élet titkát övező és titkoló kormányzati összeesküvésbe merült.

A sorozat atyja, Chris Carter bevallottan hisz az összeesküvésekben, az idegen élet lehetőségében és abban, hogy a kormány aktívan hazudik az amerikai népnek ezekről. Ezek a meggyőződések kétségtelenül befolyásolták az X-aktákon végzett produceri, írói és rendezői munkáját, és mivel fiatalkorában megismerte a hírhedt Nixon-botrányt, nem csoda, hogy Mulder első informátorát "Mélytoroknak" nevezte el. "A Watergate gyermeke vagyok" - írta Carter a New York Times 2021-es számában, amelyben a kormány UFO-k felfedésével kapcsolatos szkepticizmusát taglalta. "Hiszek az összeesküvésekben? Hát persze. Hiszem például, hogy valaki mikrohullámú sugárzással, az úgynevezett Havanna-szindrómával célba veszi a CIA ügynökeit és a Fehér Ház tisztviselőit, és az önök kormánya ezt tagadja". Mindazonáltal az X-akták még mindig egy fikció, egy kitalált mű, vagy legalábbis annak hivatott lenni. De ugye, ki tudja, az igazság odaát lehet...

Nagyon ellentmondásos időket élünk. A nyugtalan 24 órás hírciklusok, a közösségi médiában vég nélkül legörgetett sors és az egyre ingatagabb politikai kampányok között nehéz lehet megkülönböztetni a valóságot a fikciótól, és hasonlóképpen a barátot az ellenségtől. A média elfogultságán keresztül szűrni, csak hogy egyszerű tényeket biztosítsunk, kimerítő és elkeserítő lehet. Mulderhez hasonlóan sokan közölünk "senkiben sem bízunk", ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy ha beírjuk a legközelebbi keresőbe, hogy "okoz-e a tej allergiás tüneteket?", akkor olyan "bizonyítékokat" kapunk, amelyek bármelyik állítást alátámaszthatják. Rajta, kedves olvasó, keresd ki a googlen az imént feltett ártatlan kérdést. Talán nehéz lenne megbízni a médiában, amely látszólag ugyanabból a forgatókönyvből olvas, még azután is, hogy Conan O'Brien rögtön viccet csinálna belőle.

Mivel az érem mindkét oldala összeesküvés-elméleteket hirdet, amelyek vagy igaznak bizonyulnak, vagy nem, az X-aktákat vagy vigasztalónak, vagy ijesztőnek érezhetjük a "másik oldal" megismerése szempontjából, attól függően, hogy melyik elméletet vizsgáljuk. Az olyan szlogenekkel, mint "Az igazság odaát van" és "Hinni akarok" a nyitócímek végén, a sorozat sosem zárkózott el a kormányzati túlkapások feltárásától vagy a katonai-ipari komplexum kritizálásától. Mivel a sorozat bátran mer fejest ugrani a legkényesebb témákba, a kortárs kritikusok azon tűnődhetnek, hogy nem vettük-e "túl komolyan" a sorozatot. Félreértés ne essék, nem az X-akták volt az első vagy egyetlen hollywoodi produkció, amely az összeesküvés-elméletek hatalmáról elmélkedett - Oliver Stone JFK című filmje néhány évvel korábban került a mozikba -, és még ha így is lenne, a legtöbben még mindig szigorúan a "fikció" kategóriába sorolják Mulder és Scully kalandjait, még ha időnként van is némi átfedés a valóság között.

A Cambridge-i Egyetem és a Brüsszeli Szabadegyetem oktatói által végzett 2018-as tanulmány szerint megállapították, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az X-akták nézése kialakíthat bennünk az összeesküvés-elméletekben való hit - nem mintha számítottunk volna rá. "A mostani tanulmányok azt sugallják, hogy az erősen összeesküvés-ellenes fikcióknak való kitettség nem vezet a narratívához kapcsolódó [összeesküvés-elméletek] nagyobb mértékű támogatásához, ellentétben más kutatások eredményeivel, amelyek szerint a narratívák befolyásolhatják az ellentmondásos hiedelmek és attitűdök támogatását.". A legtöbb esetben az átlagember még mindig el tud választani egy olyan műsort, mint az X-akták, az őt körülvevő valóságtól, csak amikor a tények és a fikció összeütközik, akkor kezdjük megkérdőjelezni a hivatalos kormánypárti narratívát.

Könnyű most visszatekinteni az X-aktákra, közel 30 évvel az első bemutató után, de még akkor sem volt minden teljesen fiktív. A harmadik évad "Paperclip" című epizódjában Mulder megemlíti az amerikai kormányzatot azzal kapcsolatosan, hogy titokban náci tudósokat hozott Amerikába a második világháború után. A Paperclip, eredeti nevén Operation Overcast, egy olyan megtörtént esetet tartalmazó program volt, amiről az amerikai közvélemény nem sokat tudott egészen Clinton elnök 1998-as náci háborús bűnök nyilvánosságra hozataláról szóló törvényéig. Hasonlóképpen, az MK-Ultra projektről, a CIA illegális agykontroll-kísérleteiről, amelyeket a "Kitten" című epizódban említettek, évtizedekig úgy gondolták, hogy nem több, mint egy összeesküvés-elmélet. Egészen addig, amíg végül több mint 20 évvel a projekt 1953-as kezdete után le nem lepleződött.

De nem ezek az egyetlen kormányzati hazugságok vagy összeesküvések, amelyeket az X-akták érintett, akár tudatosan, akár nem. A sorozatban a kormányzati megfigyelésről szóló téma közel 20 évvel megelőzte Edward Snowden modernkori bejelentését, amely leleplezte az NSA mindent látó szemét az amerikai népen. Az 5. évad "The Pine Bluff Variant" című epizódjában Mulder - aki ironikus módon éppen akkoriban hitválságon esett át - beszivárog egy kormányügynökökkel teli milíciacsoport épületbe, remélve, hogy a bio-fegyverek által terrorizmust szíthatnak. Bár bevallottan kicsit más, a The Intercept 2015-ben egy hasonló FBI-összeesküvésről számolt be, amely során informátorokat használtak fel potenciális terroristák felbujtására amerikai földön.

Ha mindezt párosítjuk a közelmúltbeli UFO-felfedezésekkel, és azzal az elképzeléssel, hogy a naprendszerünk határán kívül egy idegen anyahajó lehet (hivatalos NSA/NASA hír), és azzal a ténnyel, hogy az 'Illuminati' szó visszafelé írva, ".com"-mal a végén egyenesen a NSA/CIA honlapjára vezet (komolyan, próbáld ki), Fox Mulder nagy éveket tudna futni ebben a világban, amiben most élünk. Jobbnál jobb sztorikat, összeesküvéseket tudna leleplezni akár helyesen vagy akár tévesen. Az igazság az, hogy a sci-fi ebben a sorozatban mindig is kissé biblikus, "Jelenések" felfogású volt, legyen szó a Star Trek kommunikátorairól, amelyek megelőzték a mobiltelefonokat, vagy a Dűne vadászairól, amelyek előrevetítették a drónok megjelenését. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a The Lone Gunmen (az X-akták spin-offja) egy olyan epizódot sugárzott, amelynek cselekménye kísértetiesen hasonlított a szeptember 11-i terrortámadásokhoz, mindössze hónapokkal azok megtörténte előtt. Hogy őszinte legyek, a szórakoztatás és a valóság között egyértelmű kapcsolat van, csak az, hogy hol keresztezik egymást, az homályos és gyakran kiismerhetetlen. Mindig is mondtam magamnak, ezek a filmes forgatókönyvírók mindent előre látnak. Mert így, vagy úgy többségük bekövetkezik.

Talán éppen ezért volt szüksége az X-aktáknak olyan valakire, mint Dana Scully, aki a kritikus (vagy szkeptikus) elméletet képviseli. Ő mindig a valós érzeteire támaszkodott - kezdetben. Scully bárhová hajlandó követni Muldert, nem feltétlenül hisz el mindent neki, ami a társa szájából elhangzik, de poétásan hajlandó szórakoztatni a feltett kérdéseit és válaszait. Képes elmerülni bennük. Különösen a kezdetekben Scully azon dolgozik, hogy leleplezze és megcáfolja Mulder paranormális körülményeit, szabadabb felfogásait, majd jelentse azokat Mulderről a szövetségi irodának. Természetesen Muldernek többször igaza van, de nem mindig úgy, ahogy ő elképzelte. Scully vallásos és tudományos háttere - amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem zárják ki egymást - lehetővé teszi számára, hogy a megfelelő filozófiai, etikai és tudományos kérdéseket tegyen fel, amikor Mulder elbeszéléseit megkérdőjelezi. Ezeken a részeken a néző szórakozik és közben elmélkedik is.

A válaszok nem mindig kielégítők, Scully próbálkozásai egészséges egyensúlyt teremtenek a fikció és valóság határain belül, amit mindannyiunknak jobb lenne, ha utánoznánk, amikor a hírek címlapjait és a mai politikai humbugot olvasgassuk mondjuk a facebookon vagy egyéb oldalakon. Scully a sorozatban szinte mindig cáfolta a feltevéseket. A sorozat futása alatt Carter tőbb tudományos tanácsadót alkalmazott, hogy az X-akták sorozat számára biztosítsa azt a tényt, hogy Scully tudása megfelelő és átgondolt legyen, habár néhány dolog már biztosan elavult mára. Amikor a Fox visszahozta Muldert és Scullyt a 2016-os felújításhoz, Simon és virológus kollégája, Margaret Fearon Carter mellett még sztorikreditet is kapott a "My Struggle II"-hez, amely egy látszólag ismeretlen eredetű, halálos vírusos járványt mutatott be. Utalás a kibßszott covid vírusra? Az X-aktákban minden prófécia 80%-a igaz lett, főleg, hogy napjainkban ebben az új és kialakulófélben lévő világrendben élünk és tapasztalunk.

Ha az X-aktáknak szüksége van Mulderre, hogy lehetetlen kérdéseket tegyen fel, akkor ugyanúgy Scullyra is, hogy megpróbáljon válaszolni rájuk. Nekünk is időt kell szakítanunk arra, hogy néha megkérdőjelezzük saját előítéleteinket és előre megírt narratíváinkat, még akkor is, ha ez kényelmetlen. Talán még különösen MOST. Az X-aktákban csak akkor sikerül meghiúsítani a gonosz tervét és életeket menteni, ha a hívő és a szkeptikus együtt tud működni.

Az összeesküvés-elméletek mainstream jellege miatt felmerülhet a kérdés, hogy az X-akták mára egy kifejezetten politikai mű lett, amely reméli, hogy állást foglalhat - vagy éppen ellenkezőleg, ártatlan pillantást vet egy sokkal egyszerűbb korszakra, amikor ezek az elméletek nem voltak többek, mint ártalmatlan szórakozások. Az összeesküvés-elméletek és a kormányzati titkok több száz évvel megelőzik Mulder és Scully történetét, már csak az alapító atyákra is érdemes visszagondolnunk.

Bár lehet azt kívánjuk, bárcsak így lenne, de Mulder és Scully nem létezik. Az X-akták ezen egysége (tudomásunk szerint) nem az FBI egyik részlege (???), és Walter Skinner (Mitch Pileggi) sem az FBI igazgatóhelyettese. De ettől még az X-akták hatása és jelentősége nem csökken. Akár egyetértesz a sorozatban ábrázolt narratívákkal, akár nem, akár hinni akarsz vagy tagadni akarsz, a Fox régóta futó sorozatát mindenki szeretheti, ápolhatja és élvezheti anélkül, hogy kötődne bizonyos oldalakhoz, csoportokhoz. Mint minden nagyszerű kitalált mű, az X-akták is önálló életet élt a tévéképernyőkön kívül, és a sorozat esetleges újraindításának tervei kapcsán felmerülhetnek olyan fontos kérdések is, hogy az új generáció hogyan értelmezhetné a modern kor jeleit.

Nem számít, hogy a mítoszok vagy a heti szörnyek epizódjai vonzottak-e kezdetben az X-aktákhoz, nagy valószínűséggel Mulder és Scully miatt maradtál ott. A fenébe is, végül is ezért ért véget a sorozat először 2002-ben, miután David Duchovny távozott. Bár a helyére lépő John Doggett (Robert Patrick) és Monica Reyes (Annabeth Gish) mindent megtettek, de a késői bemutatkozásuk nem volt elég ahhoz, hogy a nézőket tartósan ebben a világban tartsák. Végül az emberek kikapcsolták vagy mást néztek, aminek hatására a Fox befejezte, ami az első alkalom volt, hogy az X-akták ténylegesen véget ért. (2018-ban újra befejeződött volna a második felújító évad után, amely még nagyobb nézettségi visszaesést szenvedett el). A sorozat persze sokunk számára tovább élt, akik továbbra is az égbolton keresik a válaszokat. Elvégre a nap végén mindannyian hinni akarunk...

0 Hozzászólások:

Megjegyzés küldése

Összes oldalmegjelenítés